A gyerekek lefeküdtek aludni. Iszonyatosan nagy a csend (bár szól a rádió), és ez nekem most nagyon jó. Nincs dobozban kocka rugdosása, nincs orrfújás (csak köhögés Bia szobájából), nincs ezer kérdés, nincs ezer válasz, nincs "Ádi kapaszkodj!" felkiáltás, nincs sírás, csakis csend.
Én, aki szeret beszélni, szeret beszélgetni, csendre vágyom. Már lassan két órája meg sem szólaltam. Bia felébredt: Játék kell nekem!
Vége a csendnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése