Hurrá, nyaral(t)unk!

Miután kiverekedtem magam a sok mosni-, vasalni-, elpakolnivaló alól, végre le tudom írni, hogy nyaralni voltunk. Két hete, Horvátországban.

A barátainkkal mentünk, hajnalban indultunk, egy autóval. Már napokkal az indulás előtt elkezdtem aggódni dolgokon. Néhányat leírok, ízelítőül, hogy mik is jutottak eszembe:
- vajon hogyan fogom tudni felkelteni a gyerekeket hajnalban? (Ádám magától kelt hajnal 2-kor, mert valami bántotta a pocakját, és mivel nem aludt vissza, így kint ült velem a nappaliban míg barátainkra vártunk. Biát felkeltettem, semmi gondja nem volt.)
- vajon hogyan fognak az autóban aludni? Főleg Ádám, aki mindig hisztizik az autóban? (Ádám aludt, mint a kisangyal. Bia fel volt dobva a többi gyerek miatt, ő valamikor délután 3 körül aludt el hajnal 4:30-tól. Persze ha megálltunk, felébredtek, és volt olyan, hogy Bia majdnem elaludt amikor pont megálltunk...)
- vajon nem fogják egymást felkelteni éjszakánként? (Nem, Bia aludt, mint akit agyonütöttek, még reggel sem ébredt fel Ádámra. És Ádám sem ébredt fel ránk, amikor bementünk a szobába aludni. És Bia nagyon ügyes nagytestvérként megértette, hogy halkan beszélünk, nem keltjük fel Ádámot. Mert hogy egy szobában aludtunk mind a négyen.)

Egyszóval aggódtam, feleslegesen. Tényleg igaz az, hogy a gyerekek maximálisan rugalmasak, képesek alkalmazkodni. Jó volt a nyaralás, Bia nagyokat úszott apjával a tengerben, elúsztak a bólyáig, meg vissza, nagyon élvezte. Ádámot egyszer tettük be a gyerekmedencébe a kiscsónakba, de mikor Bia lefröcskölte, sírva fakadt. Oké, hideg volt a víz, de olyan kis mimóza volt. Én sokat nem voltam a vízben, járkáltam a szállás és a tengerpart között amikor Ádi aludt. Egyszer kivittem Ádit a tengerpartra, de olyan nyűgös volt, hogy hazamentünk. Utólag már belátom, hogy kár volt egy nyolc hónapos picivel a tengerpartra menni, de azt viszont jó volt látni, hogy Bia nagyon élvezte a tengert, és élvezte barátaink gyerekeinek a társaságát. Végül is én is kipihentem magamat, mert főzni, mosni, takarítani azt nem kellett!

Képeket később hozok.