... az én agyam sem jegyzi meg a végtelenségig a jobbnál jobb történeteket, aranyköpéseket, ezért úgy gondoltam beállok én is a csatasorba, és blogolni fogok. Elsősorban a gyerekek, most még csak Bia mondásairól, jópofa történeteiről, később majd Ádáméról is.
2011. április 2., szombat
Zalán
Tudom, hogy mostanság nagyon nehéz megélni, pláne kisgyerekekkel, akiknek a szülők mindent megadnának. És pláne úgy, hogy közben az egyik szülő "nem dolgozik" (dehogynem dolgozik, 24 órában anya, de azt nem fizetik meg. Legalábbis nem a hagyományos értelemben.) Emelkedik mindennek az ára, küzdünk a fennmaradással. Én mégis amikor értesültem Zalánról, azt gondoltam, hogy ennek a kisfiúnak szüksége van a segítségre (talán azért is érintett meg jobban az esete, mert hasonló korú kisfiam van). Nagy összeget nem tudok adni, de ha mindenki ad egy keveset, hátha esélyt kap a normális életre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése