Áll a baba

Ádi a múlt héten pénteken, szép csendben, amikor senki sem látta, csak én (Bia pont kiszaladt apukájához, aki akkor ért haza) felállt. Térdelő helyzetben kikapcsolta a rádiót, hogy az se zavarja, aztán belekapaszkodott a tévészekrénybe és ott állt, mint a cövek a kikapcsolt tévé előtt. Nem tudom, hogy mi volt az, ami a konyhában főzés közben felé fordította a fejemet, de amint megláttam, szaladtam, mert tudtam, hogy baj lesz. És úgy is lett: Ádi úgy megörült az új tudományának, hogy gyorsan el is engedte a szekrényt, én pedig már csak az esés után tudtam őt felkapni. Ezért hát fénykép sincs erről, majd ha már biztonságosabb eme tudománya, akkor először a fényképezőért fogok szaladni.