Az elvek azért vannak ugye, hogy legyen mit feladni. A gyerekek megszületése előtt volt két elvem: az egyik az volt, hogy én bizony nem fogom őket altatni, puszi, cumi, ágyba fektetés és alvás. Ez mindkét gyereknél nagyon jól bevált, sok barátunk és ismerősünk legnagyobb ámulatára. Márpedig a gyerek azt szokja meg, amit az első perctől csinálnak vele, legyen ez az ölben ringatás vagy éppen az ágyban alvás.
A másik elvem az volt, hogy semmit nem pakolok el a helyéről, mindent meg lehet nézni, de marad a helyén. Biánál ez nagyon jól működött: megnézett mindent, adott esetben megtapicskolta a virágokat, kicsit meg is tépkedte, de megbeszéltük, hogy ez fáj a virágnak és nem is bántotta többet. Ádinál más a helyzet: amikor felállt, láttam, hogy a hangfalon lévő igen terjedelmes karácsonyi kaktusz jobban jár, ha elveszem onnan. Betettem a konyhába, ami így elfoglalja az egyik pultot, de legalább épségben van, és Ádinak sem esett a fejére. A következő kiszemelt növény a fikusz volt. Ádi tépte a levelét, kiszedte a földet, kikaparta alóla az alá rakott apró kavicsokat. Hiába mondogattam, hogy nem szabad, ez fáj a virágnak, nem nagyon érdekelte, sőt még szólt is, ha éppen bántani támadt kedve. Nem volt mit tenni, vagy három hónapnyi próbálkozás után feladtam, és elvittük az öcsémnek. Örültem, mert azt gondoltam itt a vége. Igen, de a fürdőszobában van még egy pálma, aminek igen jól lehet turkálni a földjében. Egyik nap, miközben éppen Ádi reggelijét készítettem, a kis kertész bement a fürdőbe és kiszórta a földet. Mivel éppen porszívózáshoz készültem, nem robbantam fel, hanem megbeszéltük, hogy ezt nem szabad. Felporszívóztam, Ádi egy darabig körülöttem forgolódott, aztán eltűnt. Megyek vissza a fürdőbe, éppen jön kifele, magasra tartott öklökkel. Az "Ádi mit csináltál?" kérdésre válaszul kinyitotta mindkét tenyerét meg a száját, ami tele volt immáron sárral. Profi munkát végzett a fickó. Összeporszívóztam, és rövid fejszámolás után rájöttem, hogy még cirka 5 hónapig bent marad a pálma (elajándékozásról szó sincsen, a szüleimtől kaptam harmincadik szülinapomra), addigra már az összes föld kijön belőle, így nem volt mit tenni, betettem a hálószobába. Ennyit az elvekről.
Bia a héten itthon van, mert úgy tűnik, influenzás. Tegnap 39,4 volt a láza, elég bágyadt volt. Lassan úgy tűnik jobban lesz, mert már elég elviselhetetlenül viselkedik a tesójával, akinek viszont megállás nélkül folyik az orra. Ha így haladunk, Ádi első értelmes szava a porszívó lesz. Mindenesetre a "poszi" már megállás nélkül megy neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése